Matteo Salvini, az olaszországi választásokon várhatóan győztesként befutó jobboldali koalíció egyik fontos vezetője 30 milliárd eurós állami alapot szeretne létrehozni, amiből a téli hónapokban a vállalkozások számára nyújtanának támogatást. Az oroszellenes szankciók egyik fő kritikusaként és Putyin barátjaként ismert Salvini beszélt az orosz-ukrán háborúról is - írta meg a Bloomberg.
Súlyos recesszió fenyegeti Magyarországot az egekbe emelkedő energiaárak miatt, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat, ezért támogatási programra van szükség a vállalatok számára, hogy ne vesszenek el a munkahelyek – mondta Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. A legnagyobb magyar tulajdonú ipari vállalatcsoport vezére szerint Európa legtöbb országa a vállalatok támogatását is célozza, a magyar kormány mindeddig a lakosság rezsiszámláját igyekezett kordában tartani. Sinkó üdvözli a friss kkv-támogatási bejelentéseket, azonban úgy véli, ha nem érkezik meg az energiaintenzív iparágakba az érdemi állami segítség, akkor jön a létbizonytalanság: azoknak hiába a támogatott rezsiszámla, akiknek a munkaadója bezárt.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök köszönetét fejezte ki a Nemzetközi Valutaalapnak a 2014 óta nyújtott segítségért, azonban a jelen helyzetben, az új segélycsomag kapcsán a folyamatok lassú előrehaladását kifogásolta, írja a Bloomberg.
Augusztusban 236 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi rendszere (önkormányzatok nélkül), pénzforgalmi szemléletben. Ilyen magas deficitre az év nyolcadik hónapjában korábban még nem volt példa.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében azt járjuk körbe, hogy a kormány a költségvetést kiigazító, megszorító lépések után, miért költ 350 milliárd forintot a Vodafone felvásárlására, és mindez hogyan hat vissza a költségvetésre. Egyebek mellett erről kérdezzük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját. Az adás második részében, a Portfolio szerdán megjelenő heti podcastjéből hallható egy rövid részlet, amiben Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy egy friss felmérés szerint, hogyan helyezték el a pénzüket a magyar háztartások. A teljes adás holnap jelenik meg, a Portfolio Podcast csatornáján.
Akik követték az elmúlt hónapok kormányzati bejelentéseit, mint például adóemelés, új különadók kivetése, minisztériumi nadrágszíjhúzás, állami beruházáselhalasztás, rezsiemelés, kata-szigorítás, azok joggal tehetik fel a kérdést: mennyire összeegyeztethető a józan fiskális politikához való visszatérést hirdető kormányzati kommunikációval a 350 milliárd forintos pénzszórás a Vodafone-ügyletben. Cikkünkben összeszedjük a költségvetést érintő gazdaságpolitikai lépéseket az elmúlt hónapokból, hogy bemutassuk, hol és miért bomolhatott meg a konzisztens fiskális politika és mit üzen ez a lakosságnak, a befektetőknek, és a hitelminősítőknek.
Meglepetésre hatalmas többlet jött össze idén júliusban a költségvetésben, még úgy is, hogy a kormány visszamenőlegesen kifizette a legutóbbi nyugdíjemelést egy összegben. Hétfői gyorsértékelésünkben már rámutattunk arra, hogy a rendkívülinek is mondható egyenleg mögött bevételi okok lehetnek, de nem szabad elmenni amellett, hogy a kormány aktív beavatkozása is segíti az adóbevételeket, valamint féken tartja a kiadási oldalt.
Júliusban 255,7 milliárd forintos többletet ért el az államháztartás központi alrendszere. Gyűjtésünk szerint ilyen mértékű szufficitre az év hetedik hónapjában korábban még soha sem volt példa. Úgy tűnik, hogy a költségvetés fundamentumai erősek, olyannyira, hogy az előző hónapban kifizetett visszamenőleges egyszeri nyugdíjkompenzációt is elbírta a büdzsé. Az adóbevételeket persze segítették a többezer milliárd forintos kiigazítás keretében bevezetett adóemelések, amelyek egy része július elsejétől volt hatályos. Érdekes lesz látni, hogy az energiakrízis okozta hatások mikor és hogyan fognak jelentkezni.
A parlamenti képviselők a keddi ülésükön elfogadták a 2023-as költségvetést, amely ugyanakkor az elfogadás pillanatára alapvető pontokon lett elavult és távolodott el a valóságtól. A büdzsé elfogadásának ideje alatt ugyanis teljesen megváltozott a külső környezet, amelynek következményeit a kormány nem vezette át a tervezeten, vagyis ezen a ponton megint előkerült a költségvetés korai elfogadásának hátránya. Emellett a kormány a múlt héten saját maga hozott olyan döntéseket, amelyek hatásai nem köszönnek vissza a költségvetési törvényből. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a zárószavazás előtti beszédében szokatlan módon új kockázatokra figyelmeztette a kormányt és új javaslatokat tett, de ennek ellenére nem látta indokoltnak, hogy a Tanács ne adja rá az elfogadó pecsétjét. A költségvetés felett őrködő szervezetként tehát nem tartotta fontosnak feloldani ezt az alapvető ellentmondást a jövő évi büdzsével kapcsolatban.
Oroszország nemrég hivatalosan is csődöt jelentett, nem tudta fizetni dollárban keletkezett kötelezettségeit. A helyzet érdekessége, hogy az oroszoknak rendelkezésére állt a szükségesnél bőven nagyobb dollárlikviditás, hajlandóak is lettek volna törleszteni, de az amerikai szankciók miatt erre nem voltak képesek. A több mint 100 év után bekövetkező csőd lemoshatatlan szégyenfoltot hagy az ország gazdaságtörténelmén, de nem ez a legfőbb dolog, amiért az orosz pénzügyminisztériumi dolgozókat most álmatlan éjszakák gyötrik. A nyugati szankciók miatt bekövetkező méretes GDP-visszaesés jelentősen rontja ugyanis a kormányzat lehetőségeit, a friss adatokból pedig az látszik, hogy az első negyedéves nagy többlet után már a költségvetés középtávú kilátásai is kifejezetten borúsak.
Az energiaárak elszállása miatt a kormány arra kényszerült, hogy a kedvező rezsiárakat biztosító rezsicsökkentés költségének egy részét a lakosságra terhelje. Ennek nyomán az idei költségvetési hiány biztonsággal teljesíthetővé válik, valamint a 2023-as deficit is a helyére kerül, amennyiben az EU-források megérkeznek, vagyis sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal és a gazdasági kilátások nem romlanak tovább - erre a következtetésre jutnak a költségvetés aktuális állapota és a héten bejelentett rezsiintézkedés hatása alapján az OTP Bank makrogazdasági elemzői.
Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.
Romániában is évtizedes csúcsokat dönt az infláció: az éves ráta 2022 áprilisában 13,76% volt, messze felülmúlva a jegybanki várakozásokat. Románia közel 18 éve nem tapasztalt ilyen mértékű drágulást, így mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy a jegybank vajon ezúttal is képes lesz-e a korábbiakhoz hasonló eredményességgel fékezni az áremelkedést, illetve ez milyen áldozatokat követel majd a növekedés oldalán.
Kifejezetten érdekes, a fiskális politika szigorúságát megkérdőjelező költségvetési módosító javaslatot terjesztettek be a kormánypártok a 2023-as büdzséhez, a kormány támogatásával. Miközben a kormány azt hirdeti, hogy a 2000 milliárd forintos csomagjával helyre teszi a költségvetés egyensúlyát idén és jövőre is, és közben néhány hét alatt akkorát változott a gazdasági környezet (energiaárak, infláció, euró-forint árfolyam, növekedés), hogy a jövő évi büdzsé tervezete már most ingatag, a kormány talált 97 milliárd forintnyi plusz bevételt a jövő évi büdzsében. Ezzel még nem is lenne gond, de azzal már annál inkább, hogy mit csinál vele.
A Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint a költségvetés júniusban 155,3 milliárd forintos mínuszt halmozott fel, ami a korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kimagasló, sőt. 8 éve nem volt ilyen alacsony a deficit az év hatodik hónapjában.
Miközben a kormány egyfelől azt kommunikálja, hogy a kedvezőtlenebb, már-már recessziós globális környezetben fel kell készülni a magyar gazdaság alacsonyabb növekedésére 2023-ban, addig a kormány a jövő évi költségvetéshez kiadásnövelő módosításokat csatolt az utolsó pillanatban. A fedezetet egyszerűen találta meg hozzá a kormány: megtoldotta a bevételek egy részét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy valami nagyon furcsa dolog történik a magyar büdzsében. Amellett ugyanis, hogy a forint még soha nem volt olyan értéktelen az euróval szemben, mint ma, a büdzsé bevételi oldala – nyilván ettől nem függetlenül – olyan mértékben erősödött meg, hogy akár a helyreállítási alap pénzei nélkül is összejöhet az idei és a jövő évi hiánycél. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége, akit arról is megkérdeztünk, hogy egy olyan szcenárió, melyben nem állapodunk meg Brüsszellel az EU-s pénzekről, milyen hatással lehet azokra a tervekre, melyek szerint 2030-ra utolérnénk Ausztriát. Adásunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy a forint idei dinamikája már az exportra termelő vállalatokat is kihívás elé állítja, erről Hornyák Józseffel, lapunk Makro rovatának elemzőjével beszéltünk.
A költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között - erre a következtetésre jutottak a legújabb kormányzati szektor adatokból az OTP Bank elemzői.
Az előzetes adatok szerint 739 milliárd forint, a GDP 4,8%-a volt a kormányzati szektor hiánya az idei első negyedévben. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 74 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH. A bevételek oldalán elképesztő dolgok folynak.
Idén egészen elképesztő ütemben híznak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent Inflációs jelentéséből. Jelentős és a korábbi éveket messze felülmúló bevételek folynak be az államkasszába a cégektől, valamint a fogyasztás alapú bevételekből is, de a lakosság befizetései is hatalmasak, pedig ott ellentétes hatást fejtett ki az szja-visszatérítés is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
